Ígérem, ezúttal röviden írok. Azért is ezt kell tennem, mert akinek módja van rá, utólag is meghallgathatja a HÍR televízió szerdai "Egyenesen" c. műsorában az oxfordi professzor elhangzott szavait. Azoknak írom ezt a néhány sort, akik valamilyen okból nem látták, nem hallották, és nincs módjuk utólag sem visszanézni. A saját szavaimmal idézem fel Róna Péter gondolatait:
2018-ban választások lesznek. Miről is szól majd az a választás? Nem elsősorban arról, hogy Orbán Viktor hatalmon marad-e. Nem is pusztán arról, hogy az orbáni rendszer megbukik-e, vagy nem.
Sok éve Adenauer, De Gasperi, Robert Schuman, De Gaulle - Európa akkori tekintélyes politikai vezetői - létrehozták az Unió elődjét. Azzal a céllal hozták létre, hogy Európát a demokrácia égisze alatt integrálják úgy gazdasági, mint politikai vonatkozásban. Magyarország ezer éves történelmében Szent István életműve jelölte ki az utat. Azt, amely Európába vezet. Nyugatra. Ez az út az eltelt ezer év alatt sok akadályt állított elénk. A rendszerváltozás hozta el annak lehetőségét, hogy ismét a helyes útra térjünk.
A 2018-as választás alapvetően arról szól, hogy Orbán vízióját követi- e hazánk, vagy nem. Választhatjuk az Európát, az integrációt elutasító álláspontot, az eurázsiai utat. Ez egy létező opció. Minden következményével. Erdogan, Putyin, Nazarbajev, és más, hasonló vezetők, és hazáik példáját is követhetjük. Fenti a Fidesz - KDNP Szent Istvánt megtagadó - de létező - ajánlata a magyar népnek.
A másik lehetőség Szent István útja. Az Európai Unió, a szorosabb, mélyebb integráció. A közös Európa. Amelyet csak akkor alakíthatunk még jobbá, ha részei maradunk. Csatlakozunk-e az európai együttműködés zajló folyamataihoz, vagy végleg lemaradunk?
Róna Péter világossá tette, hogy nem érdekes a pártok belső és egymás közötti veszekedése. Sorskérdéseket kell 2018- ban eldönteni!
Tanulságos volt később Gábor György minden szava.
Ezt a Róna Péter által kifejtett gondolatot kiegészítette azzal, hogy kétségtelen: Európa, és benne hazánk fejlődésében meghatározó szerepe volt a zsidó-keresztény hagyományoknak. Azonban Európa filozófiája, kultúrája, művészete, jogrendszere nem értelmezhető a görög-római hagyományok nélkül sem, ahogy a reneszánsz, a felvilágosodás is integráns részei európai voltunknak. Örömmel töltött el, hogy egykori szeretett barátom, Beke Kata gondolatai szó szerint visszaköszöntek Róna Péter és Gábor György szavaiban.
Valóban. 2018 választása arról szól, hogy elvetjük-e ezt a többféle hagyományból származó, értékes, az integráció felé haladó Európát, vagy megőrizzük, és csatlakozunk folyamataihoz teljes erőbedobással, szívvel és lélekkel. Ha ezt a tétet pártjaink, és személy szerint mi nem értjük meg, akkor ismét hosszú időre tévútra kerül hazánk. Még talán időben érkezett a figyelmeztetés.
Gondolkodjunk, és döntsünk 2018-ban. Vajon mit választunk?
