Korábbi írásaimban többször is utaltam arra, hogy a rendszerváltozásnak külpolitikai feltételei voltak. Azonban e feltételekről nem ejtettem szót. Pedig igazán érdekes volt az a folyamat, amely úgy meggyengítette a Szovjetuniót, hogy kénytelen volt birodalmi álmairól lemondani.

1. 
Nem tudok állást foglalni ismeretek hiányában, hogy Ronald Reagen, Teller Ede, vagy Reagen tanácsadói találták ki az SDI- t, amelyet neveztünk anno "Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek" - népszerűvé vált nevén Csillagháborúnak. Nem is ez a lényeg. Ronald Reagen kormányzata rájött, hogy a hidegháború addigi felfogása zsákutca. Ha az egyik fél nukleáris támadást indít, a másik fél visszalő, mindenki elpusztul, nincs győztes. Ez messze nem felelt meg annak a reageni gondolatnak, hogy az USA biztonsága mindenek előtt való prioritás.

Két síkon indult el az amerikai közvélemény megdolgozása. Először a propaganda gőzerővel arról tájékoztatta a lakosságot, hogy nem kell félnie a szovjet támadástól, mert van lehetőség arra, hogy a nukleáris rakétatámadást el lehet úgy hárítani, hogy egyetlen amerikainak, és szövetségeseiknek a hajuk szála sem görbül.

A második síkot maga a védelmi rendszer ötlete jelentette. Ehhez kitűnő segítséget nyújtott az egykori filmszínésznek a Csillagok háborúja című film, valamint Teller Ede rendkívüli ötletgazdag tudományos fantáziája.

A terv lényege az volt, hogy műholdakra telepített lézeres eszközökkel érzékelik a rakétákat, majd azokat még az űrben - szintén lézervezérelt - rakétákkal megsemmisítik. Reagen és Teller találkoztak, és talán Teller, a tudós még el is hitte, hogy valóban készül valami a tudomány berkeiben. Reagen azonban tudta, hogy az egész blöff. De tudott valami ennél fontosabbat is: A hidegháború békéjét a kölcsönös elrettentés stratégiai elve tartja fenn. De ha az egyik fél ezt az elvet elveti, és kijelenti, hogy már nem támadható, az felborítja az egész egyensúlyi rendszert.

Reagen szerencséje, hogy elnökségének ideje alatt meghalt Brezsnyev, és még két idős főtitkár. A szovjet politikai vezetés egy része elhitte, hogy van vagy lehet SDI, másik fele felismerte a blöfföt. Azonban a szovjet hadipotenciál elbizonytalanodott. Nem csoda, hiszen a teljes szovjet költségvetés 40%-kát költötték katonai kiadásokra!

2.
A reageni politika alakítói jól tudták, hogy akár blöff az SDI, akár nem, a szovjet rakéta fejlesztés és hadiipar - az ördög nem alszik elvét követve - kutatásokat kell, hogy kezdjen. Ehhez forrásokat fog igényelni. Reagenek is tudták, hogy a Szovjetunió bevételeinek zöme a kőolaj eladásából származik. Hruscsov maga árulta el, hogy a kőolaj hordónkénti árának minden egy dolláros csökkenése egy milliárdos veszteség a szovjet gazdaságnak.

Reagen elküldte Szaúd Arábiába a CIA vezetőjét. Majd maga is egyre jobb kapcsolatokat teremtett a vahabita királysággal. Hatalmas szaúdi kőolaj importba kezdett. Közben apró üveggyöngyöket is szórt Szaúd Arábiának: fellőtték az első arab űrhajóst, technológia segítséget ígértek, és adtak.

A szovjetek pedig szembesültek azzal a döbbenetes ténnyel, hogy a kőolaj hordónkénti ára 35 dollárról 7 dollárra esett. 

3. 
Nem feledkezett meg az Egyesült Államok arról sem, hogy már 1980 óta forrongott Lengyelország. És ugye a pápa - II. János Pál - történetesen szintén antikommunista lengyel. A CIA segítségével létrejött a "Szent Szövetség" vagyis Walesaékat a pápai államon át mintegy öt milliárd dollárral segítették. Később többel is. A pénzt a CIA egyik titkos alapjából fizették.

4.
Az USA újabb sikerét hozta, hogy a romló gazdasági körülmények között élő Szovjetuniót belerántották a teljesen zűrzavaros afganisztáni konfliktusba. A szovjetbarát Babrak Karmal bukása után a szovjet hadsereg egyre mélyebben keveredett bele a modzsaheddek elleni háborúba. Addig a szovjet 40. hadsereg eredményeket ért el, ameddig az USA nem szállított Pakisztánon át Stinger légvédelmi rakétarendszert a felkelőknek. Ezekkel a rakétákkal a szovjet légi fölényt megszüntették. A földön pedig a lakosság helyi ismerete biztosított fölényt, persze a korszerű amerikai fegyverzettel együtt. A Szovjetunió belekerült a maga vietnami kudarcába.

5.
Bármennyire is különös, de a csillagháborús blöff még egy heroikus erőfeszítésre késztette a szovjet űrtechnikai potenciált. Létrehoztak egy műholdakból, lézerekből, űrállomásból álló gigantikus rendszert. Állítólag sikeresen tesztelték, bár ezt a NASA sosem ismerte el. Hozzá is fogtak telepítéséhez. A hatalmas hordozórakéta azonban felrobbant. A Szovjetunió utolsó milliárdjai váltak semmivé.

6.
Reykjavikban az új főtitkár, Gorbacsov még próbálta tartani magát. Aztán a későbbi csúcstalálkozókon egyre eszköztelenebb lett. A kiapadhatatlan forrásokkal rendelkező nagy Szovjetunió eladósodott. A birodalom országai függetlenséget akartak. A hazájukba visszatérő afganisztáni veteránok üres üzleteket, szörnyű áruhiányt, összeomlott országot találtak.

Epilógus

Gorbacsov meghirdette a nyilvánosság és az átépítés programját. A gazdaságot azonban nem tudta rendbe hozni. A csatlós országok sorra felszabadultak. Végül a Szovjetunió is megszűnt. Sok tekintetben minden akkori történésnek későbbi következményei lettek. A modzsaheddek közül emelkedtek ki Bin Laden későbbi hívei, és mi nem tudtunk élni az ajándékba kapott szabadsággal.

Azonban ezek mind már későbbi történetek. Többségüket már ismerjük.

( Írásomhoz felhasználtam a Spektrum televízió egyes filmjeit.)